Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény több ponton módosította az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Infotv.).

A módosítások célja a közérdekű adatokhoz való hozzáférés erősítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele, valamint a kötelező közzétételre vonatkozó szabályok szigorítása és kiterjesztése. Ennek eredményeként bővül a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok köre, több szervezet válik közzétételre kötelezetté, és szűkülnek a közérdekű adatigénylések elutasításának lehetőségei.
A módosítások eltérő időpontokban léptek, illetve lépnek hatályba, ezért az egyes rendelkezéseknél külön jelezzük azok hatálybalépésének időpontját.

Jelen tájékoztató elsősorban a polgármesteri és közös önkormányzati hivatalokat, a helyi önkormányzatokat és az általuk fenntartott költségvetési szerveket érintő legfontosabb változásokat ismerteti. Az egyéb, a módosítással érintett szervezetekre – különösen a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA-k), az általuk fenntartott jogi személyekre és a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózatra – vonatkozó legfontosabb szabályokat a tájékoztató végén foglaljuk össze.

2026. június 26-tól jóhiszemű együttműködési kötelezettség terheli a közfeladatot ellátó szervet és az adatigénylőt

Az Infotv. 26. § 2026. június 26. napjától egy új (1a) bekezdéssel egészült ki: „A közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tétele során az ezen adatok – így különösen a közpénzek felhasználására és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok – nyilvánosságának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv és az adatigénylő jóhiszeműen, egymással kölcsönösen együttműködve járnak el.”

A gyakorlatban így a közfeladatot ellátó szervtől elvárható, hogy:

-    ne keressen formai okot az adatigénylés elutasítására, ha az adatigénylés tartalma egyértelműsíthető;
-    szükség esetén pontosítást kérjen az igénylőtől;
-    segítse az adatigény teljesítését (pl. ha az igény túl tág, egyeztessen a szűkítés lehetőségéről);
-    ne akadályozza indokolatlanul az adatigénylést adminisztratív eszközökkel;
-    a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok esetében különösen a nyilvánosság érvényesülését tartsa szem előtt.

Az adatigénylőnek is együtt kell működnie, például:

-    pontosítsa az igényét, ha arra felkérik;
-    ne éljen vissza az adatigénylés jogával (például ugyanazon adatok ismételt, zaklató jellegű igénylésével);
-    fogadja el az észszerű egyeztetést az adatok köréről vagy az átadás módjáról.

2026. június 29-től szűkülnek a közérdekű adatigénylések elutasításának lehetőségei

A módosítás hatályon kívül helyezte az Infotv. 30. § (2a) bekezdését, így a közérdekű adat megismerése iránti igény esetében nem utasíthatja el a közfeladatot ellátó szerv az adatkezelő tényleges kezelésében nem lévő adatra – közte az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatra – vonatkozó adatigénylést kizárólag arra hivatkozással, hogy annak teljesítése új adat beszerzését, begyűjtését vagy új adat előállítását tenné szükségessé.

Gyakorlati példa:

Korábban: Egy adatigénylő azt kérte, hogy a szerv mutassa ki, mely vállalkozások kaptak egy adott időszakban 5 millió forintot meghaladó támogatást. A szerv arra hivatkozhatott, hogy az adatok több nyilvántartásban szerepelnek, és azok összesítése új adat előállítását jelentené.

Most: Az Infotv. 30. § (2a) bekezdésének hatályon kívül helyezésével ez az általános elutasítási lehetőség megszűnt. Önmagában az, hogy az adatok összegyűjtése vagy rendszerezése munkát igényel, már nem alapozza meg az adatigénylés megtagadását.

2026. augusztus 26-tól részletesebbé válik a közzéteendő adatok köre

A módosítás nemcsak a közzétételre kötelezett szervezetek körét bővíti, hanem részletesebben meghatározza azt is, hogy milyen adatokat kell közzétenni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban.

Költségvetési támogatások:  Az 5 millió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében – ideértve az önkormányzati költségvetési támogatásokat is – közzé kell tenni többek között:

-    a támogatási jogviszony megnevezését és létrejöttének időpontját;
-    a kedvezményezett nevét, jogi státuszát, székhelyét és adószámát;
-    a támogatás tárgyát és a megvalósítás helyét;
-    a támogatás időtartamát, valamint – amennyiben sor került rá – a kifizetés időpontját;
-    a támogatás összegét és pénznemét;
-    a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányát.

Szerződések és közbeszerzések:  Az 5 millió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló szerződések esetében a korábbiaknál jóval részletesebb adattartalmat kell közzétenni. A közzéteendő adatok közé tartozik különösen:

-    a szerződés típusa és megkötésének időpontja;
-    a szerződő felek neve, székhelye és adószáma;
-    a szerződés tárgya, célja és értéke;
-    a teljesítés helye, kezdő időpontja és – határozott időtartam esetén – befejezésének időpontja;
-    a felhasznált hazai és európai uniós forrás aránya.

Amennyiben a szerződés közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményeként jött létre, a közzétételi kötelezettség kiterjed többek között:

-    a közbeszerzési dokumentumokra;
-    a becsült értékre;
-    az alkalmazott eljárás típusára;
-    a beérkezett ajánlatok számára;
-    az ajánlattevők nevére és adószámára;
-    az EKR-azonosítókra;
-    a teljesítésben részt vevő alvállalkozók és más közreműködők adataira;
-    az alvállalkozói teljesítés arányára, illetve – amennyiben meghatározott – annak ellenértékére;
-    valamint arra, hogy a beszerzés részben vagy egészben európai uniós forrásból valósult-e meg.

2026. augusztus 26-tól egységesebbé válik a közzététel rendszere

A módosítás egységesíti a közzététel módját és rendjét. A közzétételre kötelezett szervezeteknek az előírt adatokat a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (KIKN) felületén kell közzétenniük, amelyet a Kormány rendeletében kijelölt szerv működtet. A nyilvántartás célja, hogy a közzétett adatok bárki számára könnyen hozzáférhetőek, kereshetőek és összehasonlíthatóak legyenek.

A jogszabály előírja, hogy a közzétett adatoknak:

-    bárki számára hozzáférhetőnek kell lenniük;
-    géppel olvasható formában kell rendelkezésre állniuk;
-    biztosítani kell az adatok csoportos letöltésének, kereshetőségének, kivonatolásának és összehasonlíthatóságának lehetőségét.

A közzétételi kötelezettséget kéthavi rendszerességgel, legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatásnak a soron következő közzétételi határidőt megelőző 30. napig keletkezett adatokat kell tartalmaznia. A közzétett adatokat a közzétételt követően legalább tíz évig elérhetővé kell tenni a nyilvántartásban.

2026. augusztus 26-tól a közzétételi kötelezettséget majd az új szabályok szerint kell teljesíteni. A közzététel továbbra is kéthavi rendszerességgel, legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig történik, azonban a közzéteendő adatok köre és a közzétételre kötelezett szervezetek köre a módosítás következtében bővül.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A módosítások miatt felülvizsgálni szükséges a közérdekű adatigénylések teljesítésére és a közzétételi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályzatot és belső gyakorlatot.

Javasolt különösen:

-    felülvizsgálni a közérdekű adatigénylések teljesítésére vonatkozó belső eljárásrendet, különös tekintettel a jóhiszemű és együttműködő eljárás követelményére;
-    áttekinteni a közzétételi kötelezettség teljesítésének rendjét és a közzétételért felelős személyek feladatait;
-    ellenőrizni, hogy a szerződés- és támogatás-nyilvántartások tartalmazzák-e a jogszabályban előírt adatokat;
-    felkészíteni a közérdekű adatigénylések kezelésében és a közzétételi kötelezettségek teljesítésében közreműködő munkatársakat az új szabályok alkalmazására.

A módosítással érintett egyéb szervezetek (KEKVA-k, köztulajdonban álló gazdasági társaságok és a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat)

A 2026. évi XVIII. törvény az Infotv. módosításával a fenteken túl további szervezeteket is érinti, különösen az alábbi szervezeteket:

-    köztulajdonban álló gazdasági társaságok;
-    közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k);
-    a KEKVA-k által alapított vagy fenntartott jogi személyek – ideértve az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket is –;
-    az állam által törvény alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok;
-    az államháztartási törzskönyvi jogi személyek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok;
-    a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat.