A közpénzek felhasználásának átláthatósága, a nyilvánosság előtti elszámolás kötelezettsége az Alaptörvényben van deklarálva, mely nemcsak a közszféra szerveit, hanem valamennyi szervezetet, személyt kötelez. A közpénzek felhasználásának átláthatóságát hivatottak biztosítani az Infotv. alábbiakban ismertetett, a versenyszféra szereplőire is vonatkozó rendelkezései.

A versenyszféra szereplőitől igényelhető-e közérdekből nyilvános adat?

A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége kérdésében sokakban felmerülhet az a téves elképzelés, hogy állami és önkormányzati szervek, a közszféra egyéb szereplőin kívül nem kötelez senkit az Infotv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozása. Ez természetesen - ahogyan azt előzetesen is jeleztem - nem igaz. Az Infotv. expressis verbis szabályozza, hogy mindazon természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítenek, kötelesek e jogviszonnyal összefüggő, az Infotv. szerint üzleti titoknak nem minősülő közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatigényre érdemi választ adni.

A Kúria több ítéletében is nyomatékosította, hogy az Infotv. előzőekben ismerettett rendelkezését azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni, az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő személyek alvállalkozóira, beszállítóira és a velük kötött szerződésekre nem alkalmazható a fenti rendelkezés akkor sem, ha ezen szerződések is közpénzek felhasználását érintik.

Hogyan érvényesül az üzleti titok védelme?

Az Infotv. értelmében közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli (pl. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben találunk ilyen rendelkezéseket). A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

A NAIH-2564-6/2022. sz. állásfoglalásában a Hatóság kiemeli, hogy az arra való hivatkozás, miszerint a kért adatok közül valamely üzleti titoknak minősül, és annak nyilvánossága az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, csak szigorú feltételek mellett lehet megtenni, nem lehet a teljes dokumentumot üzleti titoknak minősíteni (vagyis minden körülmények között az adatelvnek kell érvényesülnie). Egy okiraton belül minden egyes üzleti titoknak minősített adatot ekként kell megjelölni és külön-külön tényszerűen indokolni szükséges a minősítést, pontosan meghatározva, hogy milyen gazdasági vagy egyéb érdekeket sértene az adatok megismerése. Konkrét tények nélkül, kizárólag általános üzleti, gazdasági érdekekre hivatkozás nem elégséges az adatkiadás megtagadásához.

A cikket készítette: dr. Farkas Beáta adatvédelmi szakjogász, GDPReg Kft.

Felhasznált források és hivatkozott jogszabályok:

• Kúria Pfv. 21.250/2019/6. - Közérdekű adat kiadása
• Kúria Pfv. 21.057/2019/5. - Közérdekű adat kiadása
• NAIH-2564-6/2022. - Előzetes vizsgálati dokumentáció nyilvánossága
• Magyarország Alaptörvénye 39. cikk
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 27. § (3) - (3a)