A magáncélú kamerás megfigyelés jogszerűségének kérdései

Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog mint nevesített személyiségi jog az emberi személyiség külső megnyilvánulását védi. „Az ember külső megjelenése a személyiség belső sajátosságait vetíti ki, ezáltal az egyén megkülönböztetésének nélkülözhetetlen eszköze.” (1)

A Polgári Törvénykönyvünk a képmás és hangfelvétel védelmének személyiségi jogi oldalát, magánjogi oltalmát szabályozza, azonban a szabályozás nem kizárólagos, e jog védelmét az adatvédelmi jog is biztosítja.
 

A MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL HASZNÁLT KAMERÁS ADATKEZELÉSEK JOGSZERŰSÉGE A GDPR ALAPJÁN

Az alábbiakban adatvédelmi aspektusból vizsgáljuk meg a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, különös tekintettel arra, hogy magánszemély mire és meddig használhatja jogszerűen a vagyonvédelmi célból elhelyezett kamerákat.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelémben a természetes személy képmása és a hangja is személyes adatnak, a képfelvétel készítése, vagy akár az élőkép megfigyelése is adatkezelésnek minősül.

Az általános adatvédelmi rendelet taxatíve felsorolja a hatálya alá tartozó adatkezelések jogalapját, melynek hiányában nem beszélhetünk jogszerű adatkezelésről. A GDPR viszont meghatározza a háztartási célú kivétel kategóriáját, mely szerint az általános adatvédelmi rendelet szabályait a személyes adatok kezelésére akkor nem kell alkalmazni, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.

Ezen kivételi rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy a magánszemély bárhol, bárkit megfigyelhet saját kamerájával mondván, ezt csak én látom, a saját biztonságom érdekében szükséges. A magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. A kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed –, nem esik az említett háztartási célú kivétel alá.

A kamerás adatkezelés csak és kizárólag akkor eshet kívül az adatvédelmi előírások szabályozási körén, ha az kizárólag magáncélt szolgál. Abban az esetben már nem tekinthető magáncélúnak az adatkezelés, ha az túlmegy a magánjellegű felhasználáson, például valaki a felvételeket feltölti egy videó megosztó portálra vagy a közterületet, más magánterületét is megfigyeli a kizárólag magáncélra telepített kamerával. Nyilvánvalóan az sem tartozik a magáncélú adatkezelés kategóriájába, ha a kamerával megfigyelt ingatlant gazdasági célokból használják, így például egy kertes ház garázsában kisboltot üzemeltet a család, vagy például egy gazdasági társaság ügyintésére kijelölt helye, ezért ügyfelek léphetnek a kamerával megfigyelt területre.

Ahhoz tehát, hogy a GDPR hatálya alól a tevékenység mentesüljön, a magánszemélyek által üzemeltetett kamerákkal kapcsolatban főszabály, hogy a kamera kizárólag saját területet figyelhet meg, magáncélból. Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása szerint kivételes esetben előfordulhat, hogy a saját ingatlan megfigyelése nem elegendő a hatékony védelemhez, és bizonyos egyedi esetekben a környező területekre is szükség lehet kiterjeszteni a videokamerás megfigyelést. Ebben az esetben az adatkezelőnek szükséges fizikai és technikai megoldásokhoz, például a nem releváns területek kitakarásához vagy kikockázásához folyamodnia.

Hangrögzítés: Ha a kamera nemcsak képet, hanem hangot is rögzít, további intézkedések megtétele szükséges annak érdekében, hogy a háztartási kivétel kategóriájába tartozzon az adatkezelés. Mivel az ember hangja önmagában is személyes adatnak minősül, így a kamerák saját ingatlanon történő elhelyezése érdekében arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kamera véletlenül se rögzítse a szomszéd vagy az ingatlan előtti közterületen tartózkodó, illetve elhaladó emberek hangját. Amennyiben a saját terület nagysága nem teszi lehetővé a másoktól távoli, biztonságos elhelyezést, hangrögzítésre ne kerüljön sor, mert ellenkező esetben már a GDPR hatálya alá kerül az adatkezelő, és a hangrögzítés szükségességét (is) érdekmérlegelési tesztben kell igazolni.

Amennyiben tehát a kamerás adatkezelés nem minősül háztartási célú adatkezelésnek, mert az nem kizárólag csak a saját használatában álló vagy tulajdonába tartozó területre irányul, úgy az adatkezelő magánszemély köteles az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései szerint eljárni, az érintett (pl. szomszéd) panasza pedig a GDPR szerinti érintetti jog gyakorlására vonatkozó kérelemnek tekinthető.  

 

A GDPR RENDELKEZÉSEIN TÚL

A magánszemélyek által használt kamerás adatkezelések jogszerűségének vizsgálata során szükséges röviden kitérni a közterületi képfelvevőre vonatkozó szigorú törvényi rendelkezésekre.

A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

Képfelvevőt közterületen kizárólag a jogszabályokban meghatározott szervek helyezhetnek el és készíthetnek felvételeket. Ilyen szerv például a rendőrség vagy a közterület-felügyelet.

A Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Az elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően.

A közterület-felügyeletről szóló törvény szerint a közterület-felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

A képfelvevők elhelyezéséről és a megfigyelt területekről a vonatkozó törvények alapján tájékoztatni kell a lakosságot; rendőrségi képfelvevők esetén a központi szerv, az önkormányzati hatáskörben elhelyezett kamerák esetén pedig a felügyeletet működtető önkormányzat honlapján kell a tájékoztatást megadni, továbbá mindkét esetben a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

Jogszabály nem teszi lehetővé, hogy magánszemély magáncélból közterületen helyezzen el kamerákat, és azt sem, hogy közterületet folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartson.

A fentiek alapján tehát mind a közterületeken elhelyezett és közterületet vagy más magánterületét figyelő, mind a magánterületen elhelyezett és nem a saját magánterületet megfigyelő, a megfigyelt terület birtokosa beleegyezése nélküli magáncélú kamerás adatkezelés jogellenes, mivel ez a tevékenység - többek között - sérti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját.

A saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig (hangrögzítés esetén a hang hallhatósági határáig) terjedhet főszabályként.

A jogellenes közterületi és a birtokos tudta és beleegyezése nélküli szomszédos ingatlanra kiterjedő kamerás megfigyelés nemcsak az általános adatvédelmi rendeletet megsértését is jelenti, hanem személyiségi jogi jogsértésnek is minősül.

A szomszéd ingatlan kamerás megfigyelése birtokháborítást is megvalósít, hiszen a bírói gyakorlat szerint a zavarás fogalomkörébe beletartozik minden olyan tevékenység, amely a birtok zavartalan használatát lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamerával figyelik. Egy kertes családi ház belső életterének állandó jellegű figyelemmel kisérése már önmagában is az intim szféra zavarását jelenti, az erről történő filmfelvétel-készítés pedig olyan jellegű beavatkozás a szomszéd magánéletébe, amely birtokháborító jellegének megállapítása nem mellőzhető.

 

MIT TEHETÜNK, HA ÉRINTETTEK VAGYUNK? A JOGÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI

Birtokháborítás esetén – egy éven belül – célszerű a jegyzőtől birtokvédelmet kérni. Amennyiben jogos a kérés, a jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Ezen túl a jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyző előtti igényérvényesítésen kívül lehetőség van – szűk körben, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - a jogos önhatalommal élni, vagy akár birtokpert is indíthatunk az eredeti birtokállapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése érdekében.

Személyiségi jogi jogsértés esetén bírósághoz fordulhatunk, és a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelhetjük például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, illetve akár sérelemdíjra is igényt tarthatunk a minket ért nem vagyoni sérelemért. Amennyiben kárt szenvedtünk a személyiségi jogaink megsértéséből eredően, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelhetjük a jogsértőtől kárunk megtérítését is.

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhetünk arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, illetve a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében kérelmezhetjük az adatvédelmi hatósági eljárás megindítását.

A fentieken túl érdemes említést tenni a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértési tényállásra is, tekintettel arra, hogy a jogosulatlan közterületi kamerás megfigyeléssel akár e tényállás is megvalósítható. Szabálysértési törvényünk szabálysértési elzárással büntethető tényállásként nevesíti a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzését, melynek értelmében az, aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el. Vagyis adott esetben a magánszemély által a közterületen elhelyezett, a közterületet megfigyelő kamerarendszer működtetése pl. abból a célból, hogy megakadályozza az utcájában a szabálytalan parkolásokat, szabálysértést valósíthat meg, figyelemmel arra, hogy a közrend fenntartása állami monopólium, arra csak a jogszabályban feljogosított szervek jogosultak.

 

VAGYONVÉDELEM: ELFOGADOTT CÉL

Összefoglalva a fentieket, a saját vagyon védelmét mint az adatkezelés jogszerű célját a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is elismeri, azonban adatkezelőnek esetről esetre kell az adatkezelés valamennyi körülményének figyelembevételével elvégzett kockázatértékelés során megállapítania, hogy egyrészt az adatkezelés célja szempontjából milyen személyes adatok kezelése elengedhetetlen (így például a képfelvételen kívül szükség van-e hangrögzítésre), másrészt az adott kamerás megfigyelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve milyen mértékű beavatkozást jelent.

A háztartási célú adatkezelést pedig - ahogyan fentebb már szó esett róla - szűken kell értelmezni, az kizárólag a magánszemélyek magán- vagy családi élete keretébe tartozó tevékenységekre vonatkozik, így ha a videokamerás megfigyelés ugyan csak részben, de a közterületre vagy más magánterületére is kiterjed, az már a magánszférán kívülre irányuló tevékenységnek minősül.

 

A cikket készítette: dr. Farkas Beáta adatvédelmi szakjogász, GDPReg Kft.

 

Felhasznált források és hivatkozott jogszabályok:



NE HALOGASSA, KEZDJE EL VAGY FOLYTASSA A GDPReg RENDSZERBEN!

Árajánlatot készítek »


Hírlevél • GDPReg Kft.

Hírlevél feliratkozás

GDPReg • Adatvédelem - Kövessen minket Facebookon is!